Az 1860-ban alakult 69.sz.  k.u.k. gyalogezred  - sz�kesfeh�rv�ri �llom�shellyel -  a kiegyez�s ut�n a cs�sz�ri �s kir�lyi, azaz k�z�s hadseregbe tartozott. Az ezred tulajdonosai egyben az ezred n�vad�i is voltak, �gy az els� vil�gh�bor� elej�n br. Leithner Ern� t�borszernagy helyett Paul von Hindenburg, ahogy akkoriban �rt�k, Hindenburg P�l vez�rt�bornagy lett az ezredtulajdonos, ezut�n sokszor csak a „Hindenburg-gyalogezred”, „Hindenburg-bak�k” megnevez�ssel tal�lkozhatunk a harct�ri jelen-t�sekben. Az ok a n�met - magyar katonai kapcsolatok elm�ly�t�se volt, de kellett a 69. gyalogezred arcvonalban tan�s�tott b�tor magatart�sa is. Az ezred bevet�sre ker�lt az orosz, rom�n, lengyel, szerb �s az olasz fronton egyar�nt. Lembergn�l a 44-esek �s a 69-esek g�ngy�l�tik fel az oroszok vonalait, �s arany�rmes vit�zz� lesznek a kis p�rfi�k. Uzsokon �k verik ki a bevehetetlennek tartott �ll�saikb�l az oroszokat. A K�rp�t nagy csat�iban rajtuk t�rik meg az orosz hader�. Gal�ci�ban, a Piave-n�l, �let�ket �s v�r�ket vitt�k v�s�rra. A k�z�s ir�ny�t�s� gyalogezred a Monarchia felboml�s�val �rtelemszer�en meg is sz�nt. Az egykori ezredparancsnok,

vit�z krechowcei Scholtz B�la nyug. t�bornok

�gy eml�kezett vissza:

„Ha pillant�sunkat a k�zelm�lt esem�nyei fel� ford�tjuk, akkor lelki szemeink el�tt fel�lednek Szerbia, Galicia, Oroszorsz�g, Erd�ly �s Bukovina v�r�ztatta harcmez�i. L�tjuk a K�rp�tok h�bor�totta b�rceit, az isonz�menti kop�r Karszthegys�get �s It�lia virul� t�jait. Mindmegannyi tan�i �s �r�k hirdetõi ezred�nk hadit�nyeinek �s dics�s�g�nek. Az a h�si nemzed�k, amely 1914-ben I.Ferenc J�zsef kir�ly, legfels�bb Hadurunk h�v� szav�nak �r�mest �s lelkesed�ssel engedelmeskedve vonult hadba, haboz�s n�lk�l �s t�ntor�thatatlanul j�rta a becs�let �s k�teless�gteljes�t�s �ldozatos �tj�t. Ezred�nk ezen az �ton, amelyet az �s�k b�ven hull� v�re szentt� avatott, az el�d�kt�l �r�k�lt hagyom�nyos h�s�ggel, a vil�gh�bor� katasztrof�lis v�g�ig rend�thetetlen�l kitartott, a legv�ltozatosabb viszontags�gok k�zepette is. Ak�r ragyog� f�nyben vil�g�tott a szerencse napja, ak�r balsors hom�lyos�totta el �s nyomor�s�g �s n�lk�l�z�sek idej�t �lte, dics� ezred�nk mindig �lhatatosnak �s megb�zhat�nak bizonyult. Sabac, Horozanna wk., Zalarski �s Lysij-magaslatok, Nowa-Brzeznica, Bernadow, Jablonki, Parilov, Ostrozec, Panasowka, Pieniaki, T�lgyes, Casinului, San-Michele, San-Martino, Montello �s Valdobbiadene: e nevek jelk�pezik a dics�s�gnek azon leveleit, amelyekb�l ezred�nk soha el nem hervad� bab�rkoszor�j�t fonta. Ezred�nk t�rt�nete legyen az ut�nunk k�vetkezõ nemzed�kek ragyog� vez�rcsillaga, amely mutatja �s bevil�g�tja azt az utat, amely az eszm�nyi c�lhoz: a haza szolg�lat�ban val� �nfel�ldoz�sig vezet.

 Ezred�nk, amelynek dics�s�g koszor�zta tulajdonosa, Hindenburg vez�rt�bornagy, „megtiszteltet�s”-nek vette, hogy „egy olyan der�k csapattest” ezredtulajdonosi m�lt�s�g�t elnyerhette �s ism�telten kifejez�sre juttatta elismer�s�t „vit�z magyar gyalogezrede kiv�l� haditettei” felett �s amelynek a vil�gh�bor�ban volt hadseregparancsnoka: B�hm-Ermolli t�bornagy, azon c�lb�l szem�lyesen felkeresve, hogy a hadsereg k�tel�k�bõl val� kiv�l�sa alkalm�vaI ezen magas elismer� szavakkal elb�cs�ztassa, hogy: „teljes megb�zhat�s�g�ra mindenkor sz�mitani lehet” — minden bizonnyal m�lt�n �s joggal ki�rdemelte, hogy az ut�kor eml�kezet�ben �r�kk� tov�bb �ljen.”

                                                     K�szeg, 1936. �v december hav�ban.