Székesfehérvári temető: Csavajda Ferenc Székesfehérvár, Szent Lélek temető: Varga Ferenc Treviso: Pájer Ferenc Világ, községi temető: Battyáni József Zagorje. Katonai temető: Csefkó Ferenc címz. Őrvezető Zwor, községi temető: Rezes Lajos hadnagy
Sprynia
A világháború elején, 1914 őszén nagy harcok dúltak a galiciai Sambor közelében levő … Zwor melletti Sprynia falucska körül, ahol különösen a volt cs. és kir. 69. Hindenburg gyalogezred vívott sok véres csatát az oroszokkal. Az akkoriban visszavonult hadsereggel az ezred is kénytelen volt halottai és sebesültjei hátrahagyásával visszavonulni. Az ezekben a harcokban hősi halált haltak - miután a visszavonuló ezred nem gondoskodhatott eltemettetésükről - mint eltűntek kerültek az akkori veszteséglajstromba. A spryniai kastély tulajdonosnője most, majdnem húsz év után, levélben közölte a 69. gyalogezred egyik volt tisztjével, hogy az ezrednek azokat a hősi halottait, akik az 1914 augusztusától az október 27-i visszavonulásig vívott harcokban kapott sebeikbe a visszavonulás után belehaltak, valamint azokat, akik a 27-e körül vívott harcokban estek el, birtokán eltemettette. A kastély úrnője összegyűjtötte az elesettek személyi lapjait is és ezeket később átadta a megszálló orosz parancsnokságnak abban a hitben, hogy azokat a Vöröskereszt útján majd eljuttatják az osztrák-magyar hadsereg parancsnokságához. A névsor azonban többet nem került elő. Szerencsére a kastély úrnője naplójában lemásolta az összegyűjtött személyi lapok adatait és leveléhez mellékelte ezt másolatot is. A lajstrom tanúsága szerint a spryniai birtokon harminckét volt Hindenburg-gyalogezredbeli katona alussza örök álmát. A birtokon eltemetett hősi halottak névsora a következő:
Rézman János szakaszvezető (Isztimér 1884. )
Winter Gábor /jude/ (Budapest, 1889.)
Budai Sándor /evang.ref./, (Pákozd,1892.)
Sebestyén József /r.k./(Dunaföldvár,1883.)
Varga István IV. /r.k./, (Vértesacsa, 1884.)
Szabó Pál /r.k./, (Székesfehérvár, 1891.)
Ruskovics István /r.k./, (Dunaföldvár, 1890.)
Juchir Lajos /r.k./, (Hőgyész, 1891.)
Doszpach György II. /r.k./, (Fadd, 1883.)
Horváth József /ev.ref./, (Igar, 1883.)
Máté Kálmán /r.k./, (Bicske, 1890.)
Neidert András /ev.ref./, (Nagyszékely, 1884.)
Rinfner György /r.k./, (Etyek, 1884.)
Brunczlauer Mano /jude/, (Pécs, 1891.)
Wachauer Károly tizedes /r.k./, (Pécs, 1891.)
Brandt János /ev./, (Simontornya, Kéty?, 1880.)
Eingl János /r.k./, (Paks, 1890.)
Farkas György n.a.
Lepsényi János /ref./, (Sárszentmiklós, 1886.)
Pál János /r.k./, (Nagydorog, 1890.)
Takács Sándor II. /ref./, (Tolnanémedi)
Nagy Sándor /r.k./, (Velence, 1882.)
Magyar László (Zámoly, 1885.)
Kiss Ferenc I. /r.k./, (Rácalmás, 1887.)
Körmendi Péter /r.k./, (Vál, 1884.)
Vais József /r.k./, (Iváncsa, 1880.)
Bán Sándor /ev.ref./,(Bölcske, 1891.)
Steder István /ref./, (vsz. Inota, 1888.)
Eigner Károly, idegen ezredbeli?,(Trinyakgenia Langelbarn,1874.)
Bíró János /ref./, (Seregélyes, 1885.) – Noteszában lóhere volt, vele együtt temették el.
Horváth Mihály /r.k./, (Hercegfalva, 1891.) – Névlapján kívül egy kis cédula volt a zsebében, noteszkönyvének egyik lapjára a körülbelül a következő volt írva: „Budapest, Terézia úrnőhöz címzett Angyalföldi úti étkezde.”
Az egyik elesett zsebében Ries Abad cigarettapapíros fedéllapjára írt következő sorokat találták:
„Isten áld meg a magyart, éljen a haza, én vagyok, kinek nincs senkije, Isten veletek kedves Bajtársaim!”
AJÁNLOM AZ OLDALT
