HIR GY�RGY (P�kozd, 1880-1926)

Az elemi iskol�it P�kozdon, k�z�piskol�it Budapesten v�gezte. A h�bor� el�tti �vekben gazd�lkodott 370 holdas birtok�n, tapasztalatszerz�s c�lj�b�l megfordult Ausztri�ban, N�metorsz�gban, Hollandi�ban, Angli�ban, �s a Csendes-�ce�ni angol szigeteken, beutazta Kub�t is. Els�sorban az intenz�v baromfiteny�szt�s elm�leti �s gyakorlati k�rd�seivel foglalkozott. A 69-es gyalogezredhez vonult be, hol r�videsen altiszti rendfokozatot �rt el, szerkeszt�s�ben jelent meg az ezred �js�ga, a „Hindenburg bak�k hetilapja a l�v�sz�rokb�l” Harct�ri tev�kenys�g�t 11 vit�zs�gi �remmel ismert�k el, ezzel az els� vil�gh�bor� legjobban dekor�lt tiszthelyettese lett. K�t k�lf�ldi kit�ntet�s is d�sz�tette mell�t, 1916-ban a verduni fronton is tapasztalatokat szerzett, az ezred�hez val� visszat�r�se ut�n ismertette a tisztikar valamint a leg�nys�g el�tt a nyugati front k�zelharcainak tapasztalatait, ezeknek felhaszn�l�s�val a II. hadseregben megszervezhette

az els� rohamalakulatokat,

melyeket az  eredm�nyess�g�k folyt�n a teljes hader�n�l bevezettek! A tov�bbi rohamalakulatok fel�ll�t�s�n�l azok tejhatalm� kik�pz�je lett

Neve ismert �s n�pszer� volt az eg�sz hadseregben annyira, hogy az ezred�t megl�togat� n�met cs�sz�r, az akkor m�g tr�n�r�k�s IV. K�roly, tov�bb� a hadseregparancsnokok sohasem mulasztott�k el, hogy �t megsz�l�t�ssal �s k�zszor�t�ssal ki ne t�ntess�k. B�hm-Ermolli t�bornok legkedvencebb katon�ja volt, �let�t a hadvezet�s valami�rt megk�v�nta k�m�lni, ez�rt kir�lyi parancs alapj�n hazarendelt�k a frontr�l, ett�l kezdve katonai p�lyafut�s�r�l tov�bbi adatok nincsenek.

Politikai p�lyafut�s�t 1918-ban, a forradalom alatt kezdte a Fej�r megyei Kisgazda �s F�ldm�ves P�rt szervezeteinek megalak�t�s�val. A Tan�csk�zt�rsas�g buk�sa ut�n elindult az abonyi k�rzet orsz�ggy�l�si k�pvisel�v�laszt�s�n, kisgazda programj�val be is jutott a parlamentbe, tagja lett a kiv�ndorl�si, v�der� �s napl�b�r�l� bizotts�gnak - a k�vetkez� ciklusban a hercegfalvi ker�let k�pvisel�j�nek v�lasztott�k Kosaras S�ndor dr., Dorner Le�, Szluha P�l �s E�rd�gh J�zsef ellenjel�ltekkel szemben, a Nemzetgy�l�s korjegyz�je lett. Fokoz�d� politikai tev�kenys�g�t jelezte, hogy igazgat�-bizotts�gi tagja volt az �bred� Magyarok Egyes�let�nek, bel�pett az Orsz�gos Magyar Gazdas�gi Egyes�letbe, a M�h�szegyes�letbe, tiszts�get viselt a Baromfiteny�szt�k Orsz�gos Egyes�let�ben. R�szt vett t�bb Hangya-fi�k �s O.K.H. Hitelsz�vetkezet alap�t�s�ban.

F� c�lj�nak az orsz�g ter�leti integr�ci�j�nak a vissza�ll�t�s�t tekintette. �jra fegyvert fogott, nagy r�sze volt a Nyugat-magyarorsz�gi esem�nyek alak�t�s�ban. 1921. okt�ber 4-�n ugyanis Pr�nay �s t�rsai Fels��r�n kiki�ltott�k Lajtab�ns�g �llamot, kihaszn�lva a magyar �s az osztr�k korm�ny r�sz�r�l egyar�nt ellen�rizhetetlen ter�let f�ldrajzi-politikai adotts�gait. Az �llam ideiglenes vezet�je Pr�nay lett, Korm�nyz�tan�cs�t Ap�thy L�szl� sz�zados eln�k�lte, aki egyben a oktat�si t�rca vezet�je volt. A k�l�gyi �s igazs�g�gyi t�rc�t dr. L�vay Ferenc, a Lajtab�ns�g c. lap lap f�szerkeszt�je kapta, B�rdos B�la sz�zados a bel�gyek�rt felelt, a gazdas�gi t�rca vezet�s�t Hir Gy�r fel�gyelte.

Mivel a nyugati orsz�gr�sz helyzet�nek a politikai megold�sa nem t�nt megval�s�that�nak, ez�rt Horthy r�eresztette a hirhedt� v�lt terroralakulatait a szerencs�tlen vid�kre, Pr�nay, H�jjas �s Hirt vezet�s�vel. A Pr�nay-k�l�n�tm�ny k�s�bbi l�tsz�lagos felel�s�grevon�sakor Hirt Gy�rgy gyakorlati elmarasztal�s�ra nem ker�lhetett sor, 1926-ban elhunyt.

Alap�t�ja volt a Magyar F�ggetlens�gi (Fajv�d�) P�rtnak.

A fajv�d� parlamenti k�pvisel�csoport tagjai n�mi �tmenet ut�n 1924 okt�ber�ben hat�roztak �gy, hogy politikai t�nyked�s�ket p�rtkeretbe �ntik. M�r a megalakul�s helysz�ne is jellemz�: Kecskem�t, vagyis a H�jjas-fam�lia

territ�riuma. A z�szl�bont�si �nneps�gre okt�ber 19-�n ker�lt sor, �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt. G�mb�s Gyula, mint p�rteln�k bejelentette a Magyar F�ggetlens�gi (Fajv�d�) P�rt megalakul�s�t. G�mb�s elhat�rol�d�sa a legfels�bb k�r�kig vezet� frankhamis�t�si �gyt�l, 1926 elej�re megbontotta a fajv�d�k mindaddig egys�ges sorait, teh�t G�mb�s saj�t p�rtj�n bel�l s�lyos �ldozatot v�llalt. Hir Gy�rgy �s Kiss Menyh�rt alap�t� tagok r�szben ez�rt is l�ptek ki a p�rtb�l.

Felhaszn�lt forr�sok: Orsz�ggy�l�si Almanach 1922 – 1927, A Magyar Nemzet Aranyk�nyve, Retkes Tam�s: A Magyar Nemzeti F�ggetlens�gi (Fajv�d�) P�rt p�lyafut�sa. (T�rt�nelmi Magazin, 2007./6.), B�k�s M�rton: A fegyveres rev�zi� �tja Nyugat-Magyarorsz�gon.