vit�z Pall� Mih�ly (1894, S�rosd-1984, S�rosd)

Nagyap�m vil�gh�bor�s visszaeml�kez�seit 1980-83 k�z�tt (vastagon szedve) az al�bbiak szerint siker�lt r�gz�tenem:

Nagyap�m 1894. okt�ber 28-�n sz�letett S�rosdon. 1915. november�ben vonult be a cs. �s kir. 69. gyalogezred p�tz�szl�alj�hoz Pilsenbe �s itt kapta meg a katonai alapkik�pz�st. Ezut�n a soron k�vetkez� menet sz�zaddal kiker�lt a gal�ciai harct�rre, ahol a Pieniaki, Czeipiele, Kizia k�rny�ki harcokban vett r�szt. 1916. m�rcius 8-�n megsebes�lt „…szerencs�re csak egy f�radt goly�[1] tal�lta el a l�bikr�mat…” Ebben az id�szakban szerezte meg a bronz vit�zs�gi �rmet, mely oda�t�l�s�nek k�r�lm�nyeire  sz�kszav�an csak �gy eml�kezett  „…meg�ll�tottuk az oroszokat…”

Fel�p�l�se ut�n visszament az els� vonalakba �s itt k�zd�tt 1917-ig. Ekkor a rom�n had�zenet miatt az ezredet �tsz�ll�tott�k Erd�lybe a T�lgyesi szoroshoz. Ezen a fronton kapta meg a II. oszt�ly� ez�st [2] vit�zs�gi �rmet, mert egy ellent�mad�s alkalm�val a nagyon el�ret�r� szakasz�t a rom�n csapatok beker�tett�k, �s magad�sra sz�l�tott�k fel. A t�ler� ellen�re kit�rtek �s v�res k�zitusa ut�n t�rtek vissza a saj�t csapatokhoz. Err�l mondta: „… a fene se akart ez�st�t, de �gy f�lt�nk a hadifogs�gt�l, hogy ink�bb nekikment�nk, azt�n am�gy magyarosan elkent�k a sz�jukat, …”

Itt �rdemelte ki a K�roly Csapatkeresztet, mely elnyer�s�nek felt�tele 12 heti folyamatos arcvonalbeli szolg�lat volt. M�sodszor is megsebes�lt, melyre �gy eml�kezett: „L�ttek ezek a rom�nok, azt�n egy srapnellszil�nk �tszaladt a v�llamon…”

1917 �sz�n j�tt ki a k�rh�zb�l �s el�sz�r l�togatott haza S�rosdra, melyre ek�pp eml�kezett„… nagy volt az �ns�g idehaza, majdnemcsak jobb volt odakint a dekkungban[3]…” �l�nk eml�keket hagyott benne, hogy a m�r elesett s�rosdiak hozz�tartoz�i t�le akartak inform�ci�t szerezni szerett�k hal�l�nak k�r�lm�nyeir�l �s emiatt sokszor ker�lt sz�vszor�t� helyzetbe.

A szabads�g ut�n az olasz front k�vetkezett, ahol az Isonz� v�lgy�ben, a Doberd� fenns�kon, illetve a fenns�k kulcs�t jelent� Monte San Michele nev� hegyen harcolt. Az itteni harcokat �t�lte meg a legsz�rny�bbnek, mert elmond�sa szerint �lland�an szenvedtek a v�zhi�nyt�l, az �lelmiszerhi�nyt�l, a nyomaszt� ellens�ges t�ler�t�l �s a t�m�ny hullaszagt�l.

Sokat emlegette, hogy nem volt elegend� l�szer, az olasz csapatok folyamatosan rohamoztak �s nem egyszer el�fordult, hogy gyalogs�gi �s�val, bicsk�val, k�vekkel, fokossal kellett v�dekezni�k.

„… sokszor arra eszm�lt az ember, hogy �l a f�ld�n, mindene csupa v�r ,k�r�l�tte a sok halott �s nem is tudja, hogy mit csin�lt…”

Ezekben a harcokban �rdemelte ki az I. oszt�ly� ez�st[4] vit�zs�gi �rmet, mert az �ll�sukkal szemben l�v�,kedvez� elhelyezked�s� olasz g�ppuskaf�szket, 3 t�rs�val egy �jszaka hason cs�szva megk�zel�tette �s elfoglalta.

A kit�ntet�si javaslat szerint, kiemelked� b�tors�ggal hajtotta v�gre a feladatot, mely sor�n 15 olaszt, k�z�tt�k egy hadnagyot ejtett fogs�gba �s egy g�ppusk�t zs�km�nyolt jelent�s mennyis�g� l�szerrel. �rdekes m�don a kit�ntet�si javaslat hangs�lyozta, hogy az ellens�ges ember�let k�m�l�s�vel val�sult meg a fegyvert�ny. Erre az esem�nyre, �gy eml�kezett „…k�sztunk, m�sztunk az �sszes gomb leszakadt, de meg kellett csin�lni…” illetve  „… az a neh�zpuska annyi magyart lekasz�lt, hogy �reztem, hogyha nem csin�lunk valamit elpusztulunk ah�nyan csak vagyunk…”

illetve „… m�g�j�k ker�lt�nk �s r�juk ord�tottam, hogy az any�tok �ristenit, itt van a vil�gv�ge megj�ttek a magyarok, az egyiket azonm�d nyakon is v�gtam. Erre azonnal megadt�k magukat. Akkor kaptam a nagyez�st�t…”

A doberd�i harcteret, melyet H�tk�zs�g fenns�knak emlegetett �gy jellemezte:

 „Annyit szenvedt�nk ott, mint Krisztus Urunk a keresztf�n…”

1917. okt�ber 24-�n az osztr�k-magyar csapatok �tt�rt�k frontot �s az olasz hadsereg p�nikszer�en menek�lt, ezt a helyzetet �gy jellemezte: „ezek zabot-sz�n�t elh�nytak �s �gy pucoltak el�l�nk, hogy nem gy�zt�nk ut�nuk menni…” ,illetve „… a kez�ket feltartott�k �s azt kiab�lt�k, hogy It�lia kaput, Evviva Ausztria(sic!), mi meg �gy fogdostuk �ssze �ket, mint a nyulakat…”

1918. elej�n �rkezett meg az osztr�k- magyar hadsereg �s, �gy a sz�kesfeh�rv�ri gyalogezred is a Piave foly�hoz, pontosabban a Falze di Piave nev� telep�l�shez.  Megkezd�dtek az el�k�sz�letek a foly�n val� er�szakos �tkel�sre, mely t�bb h�napot vett ig�nybe.

1918. j�nius 15-�n hajnali 6 �rakor indult meg az t�mad�s, mely a magyar katona �s a 69-es gyalogezred vit�zs�g�nek egyik �r�ksz�p p�ld�j�v� nemes�lt.

A hadmozdulatot t�bb �r�s t�z�rs�gi el�k�sz�t�s el�zte meg. Ez ilyen eml�keket hagyott nagyap�mban: „… az ember �gy �rezte, hogy itt a vil�gv�ge, t�z k�r�mmel kapartuk magunkat a f�ldbe…”  �s „G�zzal is l�tt a t�z�rs�g,de ennek semmi hat�sa sem volt, m�g csak nem is pr�szk�lt t�le az olasz”

A perg�t�z v�gezt�vel a parti sz�l�kben rejt�zk�d� 69-esek  ki�z�nl�ttek a foly�partra �s megkezdt�k az �thaj�z�st. Ekkor a parton ny�zsg� embert�meget l�ni kezdte az olasz t�z�rs�g, erre �gy eml�kezett „… j�ttek a tisztek �s mondt�k, hogy el vagyunk �rulva (sic!), de musz�j el�re menni, hogy a t�zb�l ki�rj�nk…” �s „ csak rohantunk el�re a cs�nakokba k�zben s�rtunk, �tkoz�dtunk meg im�dkoztunk �s alig v�rtuk, hogy a dig� pof�j�ba n�zhess�nk”

A foly�n val� �tkel�s iszony� vesztes�geket okozott a sz�kesfeh�rv�ri 69., a szegedi 46. �s a kecskem�ti 38. gyalogezredn�l. A szegediek �tkel�s�t le is kellett �ll�tani. Ennek ellen�re a 69. gyalogezred �rte el els�nek a t�lpartot �s azonnal megindult a strat�giai c�lnak tekintett Montello[5] nev� hegy elfoglal�s�ra, mely tele volt olasz dr�takad�lyokkal �s g�ppuskaf�szkekkel. A felfokozott ideg�llapot b�mulatos eredm�nyt hozott, mert a Montell�t siker�lt elfoglalni.

Erre, �gy eml�kezett:

„ der�kig g�zoltunk a v�zben, azt�n neki a hegyoldalnak”„… az olaszok csak addig mertek l�ni, am�g el nem �rt�k �ket, akkor azonnal megadt�k magukat, de foglyot nem nagyon ejtett�nk…” illetve „…borzaszt�, hogy mennyi magyar elveszett ott…”

Elmes�lte azt a t�rt�netet is, hogy s�rva, feltartott kezekkel j�tt fel� egy nagyon fiatal olasz katona, erre � elvette a pusk�j�t, adott neki egy pofont �s a k�vetkez� szavakkal engedte el : „Menj haza az any�d szokny�ja mell�!” Az olasz fi� nagyap�m kez�t megcs�kolta �s elfutott, de p�r l�p�s ut�n eltal�lta egy l�ved�k �s holtan esett �ssze. Ekkor nagyap�m is s�r�g�rcs�t kapott. „A fene tudja mi lett velem, de b�gtem, mint a szaros gyerek.”

A Montello cs�cs�n helyezkedik el a Colessel del’ Aqua, amely a magaslat legfontosabb pontja. Ek�r�l �d�z k�zitusa folyt, melyet a 69-esek p�ratlan lend�lettel foglaltak el. Ez nagyap�m eml�keiben ek�pp maradt meg:

„ A hegytet�n m�r szuronnyal meg puskatussal apr�tottuk a dig�kat, akik �gy futottak lefel�, hogy vissza se n�ztek. A magyar z�szl�t Bog�r Laci[6] t�zte ki az egyik g�ppuska�ll�s tetej�re…”

A Piav�n val� �tkel�s �jabb kit�ntet�st eredm�nyezett sz�m�ra, m�ghozz� a legmagasabbat, amit leg�nys�gi �llom�ny� el�rhetett. Oda�t�lt�k sz�m�ra a leg�nys�gi arany vit�zs�gi �rmet, de ezt az �sszeoml�s miatt m�r nem vehette �t. Ezt az�rt kapta, mert a Montello rohamoz�sa sor�n t�rsaival 3 olasz l�v�sz�rkot g�ngy�l�tettek fel �s t�bb g�ppuskaf�szket tettek �rtalmatlann�, �gy jelent�sen cs�kkentett�k az �tkel� bajt�rsak vesztes�g�t. (Eml�kei szerint egy Szegi Istv�n nev� k�lozi illet�s�g� t�rs�val tett�k mindezt, akit k�s�bb szint�n vit�zz� avattak). A magyar csapatok j�nius 22-ig tartott�k magukat a Piave nyugati oldal�n, de ut�np�tl�s nem �rkezett, mert az olasz t�z�rs�g ezt lehetetlenn� tette, �gy az es�z�st�l meg�radt foly�n visszavonultak. „Miel�tt lej�tt�nk a hegyr�l kr�t�val fel�rtuk: visszaj�v�nk!” „ �n m�g a Piave t�ls� partj�n is meg voltam gy�z�dve r�la, hogy a Haz�m�rt harcolok.”

Nagyap�m j�nius 22-�n, „marha nagy aknat�zben s�rva ugrottam a v�zbe” egy k�zzel a cs�nak sz�l�be kapaszkodva, a m�sik kez�vel Kiss Lajos nev� sebes�lt t�rs�t tartva jutott �t a Piave keleti partj�ra.  Erre �gy eml�kezett: „ Nyakamban a Manlicher [7]meg a Lajos, aki �gy s�rt, mint egy taknyos k�l�k. „ K�l�n megeml�kezett a foly� iszony� sodr�s�r�l is.

Az arany vit�zs�gi �rem miatti „�r�mr�l” �gy sz�lt: „j�ttek �s veregett�k a v�llam az arany�rem miatt, de �n csak azokra tudtam gondolni, akik ott maradtak. Tudtam, hogy v�ge mindennek…”

Szeptember h�napban az un. m�sodik Piave menti csat�ban, a Monte di val Bella magaslaton harcol: „M�g utolj�ra j�l a dig� pof�j�ba v�gtunk, mi magyarok….”

A front �sszeoml�s�r�l ezt mondta „… a csehek elkezdtek hazafel� sz�kd�sni, azt�n mindenki megindult visszafel�, nem volt m�r akkor se �tel, se ital, se l�szer, de a 69-esek nem �gy j�ttek h�tra, mint egy cig�nyt�bor…”

Ekkor m�r birtokosa volt a Sebes�l�si �remnek is, mely szalagj�n a piros cs�kok jelzik a sebes�l�sek sz�m�t.

V�g�l, 1918. k�s� �sz�n egy vas�ti vagon tetej�n utazva j�tt haza az ezreddel, november 4-�n szerelt le Sz�kesfeh�rv�ron.

Az �szir�zs�s forradalomr�l nem volt j� v�lem�nye, melyet �gy fejezett ki „… mi kint rohadtunk ez a  frontl�g�s K�rolyi meg a t�rsai idehaza suny�tottak, �szir�zs�s forradalmat j�tszottak �s el�rult�k Magyarorsz�got…”   illetve „… tudtuk, hogy a rom�nok j�nnek ,minket meg sz�lnek engedtek. Nem nagyon �rtett�k, mert azt hitt�k, hogy megy�nk ellen�k. Azt�n ut�na meg m�r Pesten par�d�ztak…”

A vil�gh�bor�s �rdemei alapj�n 1925. j�nius 21 -�n a Margitszigeten avatta vit�zz� Horthy Mikl�s �s 15 kha. vit�zi telket adom�nyozott sz�m�ra a falu hat�r�ban. Nyilv�ntart�si sz�ma a Vit�zi Rendben 4042-1925 volt. 1925-ben a H�bor�s Eml�k�rmet a kardokkal �s a sisakkal adom�nyozt�k r�sz�re.

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt gazd�lkod�ssal foglalkozott �s tagja volt a Frontharcos Sz�vets�gnek is, mely szervezet keretein bel�l r�szt vett az 1938-as Felvid�ki bevonul�sban. Az 1920-as �vekben ell�tta a harangoz�i, templomszolgai feladatokat, valamint sok�ig az egyik legn�pszer�bb b�ll�r volt a faluban. 1945 ut�n a helyi TSZ. tagja volt, eg�szen 1954-es nyugd�jba vonul�s�ig.

K�tszer n�s�lt, 1923-ban Fekete M�ri�t (1897-1946), annak hal�la ut�n, 1947-ben Jermann Ter�zt (1905-1986) vette feles�g�l. Els� h�zass�g�b�l sz�letett gyermeke, �desap�m Pall� J�zsef (1924-2000) volt. A csal�d a F� u. 54. sz�m alatt l�v� h�zban �lt (a leg�regebb volt a faluban!), melyet az 1980-as �vek k�zep�n az �j tulajdonos sajnos lebontott. Nagyap�m a falu k�ztiszteletben �ll� tagjak�nt �lt 1984-ben bek�vetkezett hal�l�ig. S�rja a s�rosdi �jtemet�ben tal�lhat�.

 „�lni a hal�lban is lehet, az el nem m�l� eml�kezetben!”