Az egykori  69. k.u. k. gyalogezred III. �n�ll� z�szl�aljparancsnok�nak �let�t Enzs�l Imre kutatta �s �ll�totta �ssze. Ebb�l olvashat� az al�bbiakban Kov�cs parancsnok katonai p�lyafut�s�nak  az a szakasza, melyet 69-es tisztk�nt t�lt�tt el.

Enzs�l Imre:

Kov�cs J�nos t�bornok �lete �s kit�ntet�sei

- r�szlet –

„1910-ben ker�lt a 69-es k�z�s gyalogezred III. z�szl�alj�hoz, mint parancsnok. A balk�ni ellent�t �jabb ki�lez�d�se el�tt Kaposv�ron, majd Budapesten tart�zkodott. Innen ker�lt Bilekre. A z�szl�alj a D�l-Dun�nt�lon �llom�soz� - Fej�r �s Tolna megyei felt�lt�s� – 69 cs. �s kir. gyalogezred elszak�tott, �n�ll� r�szek�nt tev�kenykedett. A m�sodik balk�ni h�bor�khoz kapcsol�d� 1912-1913. �vi mozg�s�t�sokban a z�szl�alj r�szt vett �s ez�rt Kov�cs �rnagy is eml�kkeresztet  kapott. /HM, NUM. 2000.1.15./
Az ezred�t�l elk�l�n�lt z�szl�alj a vil�gh�bor� kit�r�se el�tt a dalm�t tengerparton t�borozott Cattaro haditenger�szeti t�maszpont k�zel�ben. A szarajev�i mer�nylet h�re, majd az �ltal�nos mozg�s�t�s 1914. j�lius 27-�n, itt �rte az �rnagyot �s egys�g�t.
A 69. gyalogezred III. z�szl�alj�nak parancsnoks�ga �s t�rzse ekkor Castelnuovoban sz�kelt. Eddig �rezhette mag�t boldognak a sz�p tengerparti v�rosban. Az �n�ll� z�szl�aljat a 9.10.11. �s 12. sz�zadok alkott�k, valamint a g�ppusk�s osztag. A 10. sz�zad Castelnuovoban, a 9. Meljin�ben, a 11. Cel�ban a 12. Igal�ban helyezkedett el. A z�szl�aljat bevagon�rozt�k �s Moszt�ron �t elsz�ll�tott�k a bosny�k - szerb hat�r k�zel�be.
A 4. hegyidand�r k�tel�k�ben Oklanic�n�l l�pett a z�szl�alj hadi ter�letre a Drina hat�rfoly� vonal�n, a Rim mellett. K�zvetlen parancsnokuk a lengyel Konopitzky T�dor vez�rkari ezredes volt. A b�r� Thollmann Ign�c alt�bornagy vezette 18. hadoszt�ly volt a magasabb egys�g�k a XVI. hadtesten bel�l. A Szerbi�t nyugatr�l t�mad� csapatokat Wurm Vencel gyalogs�gi t�bornok vez�nyelte. A hadm�velet v�ltoz� sikerrel zajlott.
Erd�s terepen megsz�llt�k Metalka magaslat�t, augusztus 21-�n harcban foglalt�k el a 918 m�ter magas Cigla hegyet. Ezut�n visszavonul�si parancs k�vetkezett, s visszat�rtek Boszni�ba. Az orosz el�ret�r�s miatt ugyanis a boszniai frontot meg kellett gy�ng�teni �s r�vid�teni. De szeptember 6-�n a z�szl�alj ism�t �tkelt a Drin�n �s Cafcicin�l visszavetette a szerbeket, majd Grob-Debero-Oszolje mellett v�delembe ment �t. A nyugtalan�t� hadmozdulat bev�lt, �s m�r az els� hadm�veletekben kit�nt, hogy a Kov�cs vezette �n�ll� egys�g j�l harcol.
A II. szerb offenz�va alkalm�val, 1914. november 2-�n  Screbenica fel� nyomult el�re a Kov�cs-f�le z�szl�alj, a Drin�n �tkelve Zakasanic fel�. Itt brav�ros t�mad�ssal elfoglalta a k�zel ezer m�ter magas Zapolje magaslatot. Orb�n �rmester katon�ival kitett mag��rt. Ez�rt arany vit�zs�gi �rmet kapott. Kov�cs ezt a rohamot k�s�bb is sz�vesen mes�lte, b�szke volt katon�ira. Meredek, szikl�s hegyfalat kellett megm�sznia a z�szl�aljnak a strat�giai pont megsz�ll�s�hoz. December 3-�n kem�ny �tk�zetet v�vtak a Mosara foly� ment�n Glavic�n�l, azut�n �jb�l visszavonultak Uzice, majd Rogatica fel� a Drina v�lgy�be.
Itt kereste fel Konopicky t�bornok, dand�rparancsnok �s elismer�s�t fejezte ki Kov�csnak �s katon�inak. “Azt ugyan nem szabad mondanom, hogy ti vagytok a legjobbak, de azt mondhatom, hogy N�latok nincs k�l�nb.”
A z�szl�alj ezut�n is a Drina foly� mellett maradt, biztos�tott az ellens�g bet�r�s�vel szemben. Ebben az id�ben a K�rp�tokb�l  siker�lt teljesen kiverni az orosz seregeket.
Az ezred m�sik h�rom z�szl�alja r�szt vett ezekben a harcokban. Az I. II. z�szl�alj P�csr�l, a IV. Sz�kesfeh�rv�rr�l indult a harcmez�re. Az ezred is feladta a m�r elfoglalt �szaki szerb ter�leteket �s 1914 szeptember�n az orosz frontra vonatozott. Saborn�l kirakodva r�szt vett a II. lembergi csat�ban, majd visszavont�k �ket a K�rp�tok v�delm�re. Okt�berben az ezred a Magura-hegys�gben �llom�sozott, majd elindult Orosz - Lengyelorsz�g fel�. 1914. november 30-�n, Bial�ban hirdett�k ki az egys�gnek, hogy Hindenburg vez�r�rnagyot nevezt�k ki ezredtulajdonoss�. Az ok a n�met - magyar katonai kapcsolatok elm�ly�t�se volt, de kellett a 69. gyalogezred arcvonalban tan�s�tott b�tor magatart�sa is.
Az ezred 1917 m�jus�ig a keleti fronton maradt. Kov�cs J�nos �n�ll� parancsnoki st�tusza megmaradt, de z�szl�alja term�szetesen szint�n Hindenburg kit�ntet� nev�t haszn�lta. A Kov�cs J�nos parancsnok I. Ferenc J�zsef �ltal gyakran adom�nyozott h�bor�s vit�zs�gi �rm�t az �n. SIGNUM LAUDIS-t, magasabb kit�ntet�sk�nt pedig a hadi�k�tm�nyes III. oszt�ly� Katonai �rdemkeresztet kapta ezid�ben. /HM, NUM 2000.1.5./ 
Olaszorsz�g hadba l�p�se ut�n a z�szl�alj�t G�rz /Gorlice/ v�ros v�delm�re k�ldt�k. A 4. hegyidand�r itt az 58. hadoszt�ly parancsnoks�g vez�nylete al� ker�lt, amit b�r� Zeitler Ervin vez�r�rnagy vezetett. � szervezte a G�rz�t �vez� kisz�gel�s neh�z v�delm�t. A XVI. hadtest, a Jen� f�herceg /vez�rezredes/ vezette Isonz� hadsereg r�sze lett.
A Hindenburg z�szl�alj Monte Sabatin�n�l ker�lt harcba 1915. m�jus 27-�n. Ez a hegy volt a g�rzi h�df� kulcsa �s Kov�cs katon�inak kellett megv�denie. A legmagasabb cs�cs uralta az eg�sz vid�ket. Ez alkotja a k�t Podgora-cs�csot, Al-Pont�t, Peum�t �s a v�lgytekn�ben lev� Oszlavij�t. Valamennyi v�delm�ben volt r�sz�k. Az I.-II. isonz�i csat�ban, 1915 nyar�n a z�szl�alj Al-Pont�n tart�zkodott �s kem�nyen tartotta �ll�s�t. Novemberben az eredm�nytelen olaszok kegyetlen�l l�tt�k a - j�r�sz olaszok lakta - v�rost is. A kegyetlen harc Kov�cs J�nosra gyakorolt hat�s�t mutatja hagyat�k�ban a r�la k�sz�lt album meg�rz�se. /HM, TDL 2000.154.1-21.G�rz album - G�rz im Kriegsjahre 1915-16./
Doberd�n�l �s Plav�n�l szerezte a z�szl�alj a legt�bb dics�s�get. Megmutatt�k, hogy nemcsak a t�mad�sban els�k, hanem a v�dekez�sben is. Amilyen j�l haszn�lt�k Szerbi�ban a fegyvert, olyan �gyesen az olasz hadszint�ren az �s�t. Sokszor napokig fek�dtek fedez�keikben hatalmas �gy�t�zben.
A III. isonz�i csata ut�n 1915. okt�ber 15-�n a 17. n�pfelkel� z�szl�aljat v�ltott�k fel Szt. Michelen. Inn�t visszaker�ltek a Podgor�ra, ahol november 4-�n hajnali rohammal vett�k be az olasz �ll�sokat. November derek�n Oszlavija harcmezein k�zd�ttek. Ezut�n n�mi pihen� k�vetkezett Al-Pont�n, a g�rzi h�df�  nyugalmasabb r�sz�n. T�bbsz�r visszat�rtek Oszlavij�ra, ahol az ellens�g a G�rzre vezet� utat t�madta. 1916. janu�r k�zep�ig tartott a harcokkal megszak�tott pihen�. Kov�cs J�nost alezredess� l�ptett�k el�. Ezekben a harcokban a hadi�k�tm�nyes Vaskorona Rend III.oszt�ly�t adom�nyozt�k neki, ami igen magas kit�ntet�snek sz�m�tott. /HM, NUM 2000.1.4./
1916. janu�r 23-i t�mad�sn�l a Kov�cs-f�le egys�g perg�t�zben elfoglalta Oszlavija 188. magaslat�t �s mag�t a falut, 1260 foglyot ejtve. M�rcius 3-�n az egys�g elhagyta a g�rzi h�df�t, de tizedik�n ism�t visszavez�nyelt�k. Itt �t olasz t�mad�st vert vissza. Megkezd�d�tt a IV. isonz�i csata. J�l tartott�k magukat a k�zeli �ll�sok k�zigr�n�t-harc�ban �s eredm�nyes ellent�mad�sokat vezettek.
Kov�cs parancsnok naponta gond �s f�lelem n�lk�l n�zett k�r�l az ellens�ges �ll�sokon. Ha ilyenkor figyelmeztett�k, hogy veszedelmes a v�llalkoz�sa, ironikusan kicsit mosolygott. ”�n fatalista vagyok! Akinek goly� a sorsa, �gy sem ker�lheti el.” Azt�n nyugodtan el�keresett egy cigarett�t, r�gy�jtott, s a vil�g legterm�szetesebb hangj�n kezdte vizsg�ztatni a vele l�v� tisztet a terep pontjair�l.
�szl�vij�n aratta Kov�cs a legszebb gy�zelmeit. A parancsokat “kit�n�en j�l �tgondolt el�k�sz�t�s�rt, az er�teljes �s c�lir�nyos vezet�s�rt,” a leg�nys�get “az er�teljes, b�tor �s vill�mgyors kereszt�lvitel�rt” t�ntett�k ki.. 1916 nyar�n adom�nyozt�k p�lyafut�sa legnagyobb katonai kit�ntet�s�t a hadi�k�tm�nyes Lip�t Rend Lovagkeresztj�t. /HM, NUM 2000.1.3./
Az �sszes fels� tiszt gratul�lt neki, t�bbek k�z�tt N�ring vez�r�rnagy, Konopicky t�bornok is. Az egys�get ism�t elvez�nyelt�k, t�bbsz�r t�lt�tt be tartal�k �s rohamcsapat funkci�t. Az utols� isonz�i csata k�zben ism�t visszarendelt�k Oszlavij�ra. Tizenegy h�napi ellen�ll�s ut�n a g�rzi h�df� �tmenetileg m�gis elesett. A z�szl�aljat kivont�k �s az Isonz� keleti partj�n foglalt v�d��ll�st.
Az 1000. h�bor�s nap, amelyet albumokban �r�k�tettek meg Kov�cs katon�i, Dragovic�n �rte a csapatot. /HM, TDL 2000.173.1. Kov�cs parancsnokot �ltet� f�zet./  Az 1000. h�bor�s nap ut�n, alig egy h�ttel, Kov�cs J�nos s�lyosan megsebes�lt. K�zel f�l �vig gy�gy�tott�k, Karlsbadban is pihent.    
IV.K�rolyt�l megkapta a Sebes�l�si �rmet, egy cs�kkal. /HM, NUM 2000.1.10./
Vit�zs�g, igazs�g, emberszeretet �s rend�letlen kitart�s jellemezte Kov�cs katonai magatart�s�t. Harcban a p�ldamutat�s, pihen�ben a ked�lyes bajt�rsiass�g jellemezte. Nem voltak nagy jelszavai, de katon�i k�r�ben n�pszer� volt. Ezt az 1000. h�bor�s napra k�sz�tett frontkiadv�nyok mind el�rulj�k. 1916. m�jus 28-a, a sebes�l�se napja, /a Monte Santon, Kolenec mellett/ megt�rte a lend�letes h�bor�s katonai karriert.
Gy�gyul�sa ut�n front m�g�tti szolg�latra osztott�k be.
A 2. gyalogezred vezet�s�vel b�zt�k meg, amit j�l ell�tott a csapattiszt. 1918 els� fel�t m�g az olasz fronton t�lt�tte, megkapta a t�pusos K�roly csapatkeresztet. /HM, NUM 2000.1.9./ A h�bor� utols� h�napjaiban, az akkoriban kev�ss� gy�gy�that� sz�vbaj t�netei jelentkeztek n�la, ism�t beteg�llom�nyba ker�lt.
Nem vehetett r�szt az elit „Hindenburg bak�k” ezt k�vet� utols� gy�zelmeiben, a v�res Piave foly� val� �tkel�s�ben.”

Megjegyz�s:

*  „A b�r� Thollmann Ign�c alt�bornagy vezette 18. hadoszt�ly volt a magasabb egys�g�k a XVI. hadtesten bel�l.”

Ignaz Trollmann gy. t�bornok a XIX. Hadtest parancsnoka volt

Cs. �s kir. XIX. hadtestparancsnoks�g
Az 1914.szeptember k�zep�n fel�ll�tott Komb.Korps Krauss 1914 december v�g�t�l XIX.Komb.Korps, majd 1915 janu�r elej�t�l XIX.Korps n�ven m�k�d�tt 1918.szeptember v�g�ig, amikor Armeegruppe Albanien elnevez�ssel szervezt�k �t. Kezdetben az �szaki hadsz�nt�ren ker�lt bevet�sre, majd az Alb�nia ellen felvonult er�k magasabbegys�ge lett.
Harct�ri alkalmaz�sa:
1914.november eleje          Balk�n /5.A./
1915.janu�r v�ge          Keleti /3.A./
1915.m�rcius k�zepe          K�rp�tok /2.A./
1915.okt�ber          Balk�n /3.A./
1916.janu�r          Mont.-Alb�nia /3.A./
1916.m�jus          Alb�nia /47., 63.ID/
1916.augusztus          Alb�nia /47.ID./
1918.j�lius - okt�ber          Alb�nia /47., 81.ID/
Parancsnokai:
Alfred Krauss altbgy. 1914.december v�g�ig,
Ignaz Trollmann gy.tbk. 1917.novemberig,
Ludwig Koennen-Hor�k gy.tbk. 1918.szeptemberig.

 

Cs. �s kir. XVI. hadtestparancsnoks�g
B�ke�llom�shelye: Mostar /Ragusa/
A balk�ni arcvonalr�l a d�lnyugati frontszakaszra ker�lt, t�bb �zben azonos volt az Isonzo Front k�l�nb�z� v�delmi szakaszaival /Abschnitt/.
Harct�ri alkalmaz�sa:
Mozg�s�t�s          Balk�n /6.A./
1915.janu�r          Balk�n /5.A./
1915.m�jus v�ge sz�ll�t�s:          DNy-i
1915.okt�ber          DNy-i /5.A./
1917.okt�ber          DNy-i /1.Is.A./
1918.janu�r - okt�ber v�ge          DNy-i /HGr.Boro., ISA/
Parancsnokai:
Wenzel Wurm tbszn. 1917.m�jusig,
Rudolf Kr�licek gy.tbk. 1918.novemberig.